Ki ne ismerné a böngészőket? Nyilván mindenkinek van legalább egy, aki ezeket a sorokat olvassa. Ma már térdig járunk a web felfedezésére szolgáló anyagokban, de valaha még messze nem volt ekkora választék. A karakteres (szöveges) böngészőkről nem ejtenék most sok szót, mert jóval kevésbé elterjedtek -bár bizonyos feladatoknál nagyon hasznosak lehetnek- grafikus testvéreiknél. Ezek a Links, az ELinks, a Lynx és a w3m. Konzolos felülettel rendelkeznek (olyasfajtával, mint amit a programozók Parancssor/Terminál, a Cunter-Strike játékosok pedig Console néven ismerhetnek), és csak HTML és XML tartalmakat képesek értelmezni. A képeket és egyéb tartalmakat nagyrészt egy külön szoftver segítségével töltenek le és nyitnak meg. Kiváló megoldások kutatómunkára.
Azokat a böngészőket, amelyeket ma szélesebb körben ismernek és használnak (Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera, Apple Safari) grafikus böngészőknek nevezzük, mégpedig azért, mert nem konzolból futnak, hanem saját kezelőfelületük van.
Azt hiszem, e rövid kitérő után belevághatunk a böngészők történelmébe.
Az első 1991-ben jelent meg, WorldWideWeb néven. (Mikor is jelent meg az Internet? Megdöbbentő különbség, nem?) Aztán ott volt még az NCSA Mosaic (1993)... ezek a programok voltak a mindenki számára elérhető világháló úttörői, ma mégis alig van ember, aki ismeri őket. Az persze elgondolkodtató, hogy ez azért lehet így, mert a mai "kockatársadalom" egy része még hiú álom sem volt, mikor ezek a cuccok már javában dübörögtek.
Aztán ahogy minden piacon, itt is megjelentek az újabb és újabb termékek, amik valószínűleg jóval nagyobb hírnévre tettek szert, mint elődeik.
1994. Ebben az évben jelent meg a Netscape Navigator. Egy esztendő sem telt még el azóta, hogy a Mosaic berobbant, és mégis jóval több ember kapja fel a fejét a NN nevét hallván. A szoftver a böngészés zászlóshajója volt abban az időszakban, két év leforgása alatt a netezők több, mint 80%-a Navigator-felhasználó volt.
Fontos tudni, hogy 1995-ben a Microsoft is belépett a kibontakozó csatározásokba. Azt a progamot írták (vásárolták össze) meg, amit ma a legtöbb ember ismer és kb. 58%-os piaci részesedésének hála sokan az internet szinonimájának tartanak.
Igen, Hölgyeim és Uraim, nagy tapsot az Internet Explorer-nek!
Az IE és az NN az elkövetkező években a titánok harcát vívta, gyakorlatilag mindenki más felvásároltak vagy eltöröltek a piacról. Maga az előbbi is így jött létre, hisz a MS a tőle megszokott módon nem teremtett semmi újat, az NCSA és Spyglass cégek felvásárlása után a Mosaic alapjaira építették fel a saját böngészőjüket.
Ahogy Darwin is megmondta, a vetélkedés gyors alkalmazkodást és új képességeket igényelt és hozott. Ahogy teltek-múltak a hónapok és a verziószámok haladtak felfelé, a felek egyre csak bővítették eszköz(fegyver?)tárukat.
A Navigator már az 1.1 alatt is képes volt formázott szövegek, színes hátterek, és beágyazott képek értelmezésére. A JavaScript-et is támogatta, ami akkoriban nagyon nagy pluszpont volt a szoftver neve mellett.
Az Explorer igazi fejlődése a 2.0-val indult, mely meglehetősen spártai őséhez képest már kezelte a cookie-kat (hol is lennénk ma enélkül...), az SSL titkosított kapcsolatot és szintén JS-képes volt.
Ekkor a két program felhasználóinak aránya kb. 10:1 volt a Netscape javára.
A versengés addig folytatódott, míg a JPEG és GIF képeket, valamint MIDI zenéket feldolgozni képes IE 3 utódja, a 4.0 meglehetősen vitatott eszközökkel bár, de teljességgel felborította az addigi fennálló rangsort. Ez a bizonyos megoldás az volt, hogy Redmondban a fejlesztők gondoltak egy nagyot, és úgy, ahogy volt, belepakolták az Internet Explorer 4-et a Windows 98 operációs rendszerbe. Korábban minden böngészőt külön kellett beszerezni, azonban mikor a Microsoft megoldása integrálttá vált, a felhasználók kényelmesebbnek érezték azt használni. Az pedig csak hab a tortán, hogy a szoftver ekkora már DHTML-t is tudott kezelni. Ezzel tulajdonképp fordult a kocka. Bár 8-ról 20%-ra felkapaszkodni kemény erőfeszítésekbe (sok pénzbe) került Gates embereinek, ez a kiadás nemes egyszerűséggel -leginkább a NN rovására- megháromszorozta a piaci részesedést. Még ugyanebben az évben az AOL bő 4 milliárd dollárért megvette a Netscape-et és elkezdték módszeresen -hadd ne mondjak csúnyát- elbaltázni az addig sikeres program dolgait. Becsületükre legyen mondva, ők az IE-t akarták letaszítani a trónról, de igazán választhattak volna más megoldást is. Például gépeljétek be nyugodtan a netscape.com címet... na hová is mutat? Mikor már sikerült totálisan kigolyózniuk a játékból a Netscape csapatát, a Mozilla Alapítvány mögé állva a Firefox nevezetű böngészőt kezdték el támogatni. Kérdem én, ez miért nem mehetett így a Navigator esetében?
Végül, 2008-ban, amikor az Explorer tizedik éve uralta a böngészőpiac 60%-át, a NN fejlesztői bejelentették, hogy vége a dalnak. 2008. február 1-ével megszűnt létezni a terméktámogatásuk.
(In memoriam Netscape Navigator 1994. október 13-2008. február 1)
Fontos megjegyezni, hogy többé-kevésbé még mindig a piacon van, ugyanis a Mozilla Firefox nagyrészt az AOL, de még nagyobb részt a Netscape embereinek munkásságának hála létezik.
1995 és 2000 között 5 db Intenet Explorer jelent meg, míg 2000 és 2010 között csupán 3. Mondhatni, a négyes számú volt az, amelyik a maga idejében legjobbnak számított és legjobban megérdemelte a rangját. Az IE 6 egy vírushalász, invalid, ezeréves, biztonsági résekkel teli romhalmazzá vált mára, mégis a világ 2. legnépszerűbb böngészője. Hogy miért? Mert a Windows XP operációs rendszerbe alapból be van építve, az pedig még ma is nagyon népszerű. De a Windows már egy másik téma (cikk)...
A 7 ennek a bizonyos romhazmnak a sikerétől messze elmaradt, ami csak rontott a szoftver általános megítélésén. A Windows 7 részeként megjelent az IE 8, ami jelenleg a legelterjedtebb böngésző a világon. Fontos elmondani, hogy enek a -kétes- hírnévnek a nagy részét az elődei kaparták össze neki, és még mindig gyalázatos pontszámokat ér el az Acid3 teszten. Ez a teszt azt vizsgálja, mennyire tartják be az egyes böngészők a webes sztenderdeket. Míg vetélytársai egytől-egyig 90 pont fölött végeznek, addig az Explorer mindössze 20 ponttal.
Jelenleg is készül a 9-es számú változat, ami várhatóan visszatér a gyökerekhez és állítólag igyekszik majd felzárkózni az élmezőnyhöz. Persze azt is benne van a pakliban, hogy a Firefox 4 is készül már, a Google Chrome 4-es változata és az Opera 10 is nemrég frissült... és akkor még nem beszéltem a Safari-ról meg a Konqueror-ról! No meg azt sem hagyhatom ki, hogy a NN 9 a mai napig használható...
Hosszú történet ez, és messze nincs még vége. Várhatóan cikksorozatot jelentetünk majd meg ebben a témában:Zselé a Firefox-ról ír majd, Dávid az Internet Explorer-ről és a Google Chrome-ról, jómagam pedig az Opera-ról, ami egy külön sztori.
Ki ne hagyjátok!
Peace and harmony, avagy nem adjuk a Netscape-et,
inad2
